A Magyar Nemzeti Bank a hagyományos kommunikációs rendnek megfelelően jelezte, hogy Virág Barnabás jegybank-alelnök online háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről ma 15 órakor. A jegybank ma 14 órakor közli az alapkamatról szóló döntését, az egy órával később kezdődő eseményen a szokásoknak megfelelően ennek hátterét ismertetik.
A globális részvénypiacok egy évtizedekig tartó, a japán helyzethez hasonló medvepiac felé tarthatnak Boaz Weinstein szerint, aki a Deutsche Banknál még a 2000-es évek elején vált híressé a CDS-ügyleteivel és a tőkeszerkezeti arbitrázs kereskedési stratégiáival. Az általa menedzselt, New York-i székhelyű Saba Capital a világ egyik legjobban teljesítő fedezeti alapja volt a 2020-as piaci zavarok idején, a szakember most azt mondta, hogy a koronavírus alatt bevezetett grandiózus ösztönző programok leépítése hosszabb időre "pangó" piacokat eredményezhet.
Holnap összeül a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, hogy döntsön az alapkamatról. Arról a kamatról, ami a jegybank 5 százalékpontos vészkamatemelése után sem változott, ezért a konkrét döntésnek nem lesz jelentősége, ám talán néhány monetáris politikai kérdésben így is tisztábban láthatunk az ülés után.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist különkiadása, melyben Surányi Györggyel készített interjúnk hallható. Surányit azért kerestük meg, mert ő volt az utolsó olyan jegybankelnök, aki a jelenlegihez hasonló kamatszintek mellett igazgatta a központi bankot. Ráadásul, második jegybankelnöki időszakában, 1995 és 2001 között 28%-ról 11%-ra csökkent az alapkamat mértéke, így a jelenlegi helyzet értékelésén túl, arról is kérdeztük a pénzügy szakembert, hogy mi lehet a kiút abból a helyzetből, amiben most vagyunk.
A forint október első felében látott gyengüléséről egyre többször jutott eszembe Mario Draghi több mint tíz éve elmondott, azóta legendássá vált beszéde. Sokak szerint az fordította meg az európai adósságválság menetét, valami hasonlóra volt szükség itthon is, hogy megfékezzük a deviza kontrollálatlan gyengülését. Úgy tűnik, hogy ezt a jegybank is felmérte, a következő hónapok kérdése már csak az lesz, mennyire hiszi el a piac, hogy minden eszköz rendelkezésre áll a forint megvédéséhez. Egyelőre úgy tűnik, hogy az év végéig megoldódhatnak a forint legnagyobb problémái, utána viszont újra felvetődhet a kérdés, fenntarthatók-e a jegybanki intézkedések.
Patrick Harker, a philadelphiai Federal Reserve Bank elnöke nemrég a 40 éve nem látott magasságokba szökő amerikai inflációról beszélt, és elmondta, hogy szerinte milyen körülmények együttállásának köszönhető az, amit "az amerikaiak számára óriási nehézségek időszakának" nevezett. A szakember szerint a monetáris politikának eddig kevés sikere volt az infláció megfékezésében, a kamatmelések ezért várhatóan 2023-ban is folytatódhatnak.
A jegybankok el fogják bukni az infláció elleni harcot, a világban ugyanis súlyos globális gazdasági és pénzügyi válság alakul ki - állítja a híresen pesszimista közgazdász, Nouriel Roubini a Bloomberg szerint. A válság hírnökeként elhíresült közgazdász azt állítja, hogy a válság súlyosabb lesz, mint az 1970-es és a 2008-as, a magas adósságok miatt országok dőlhetnek be úgy, hogy közben az áremelkedés is fennmarad. Ha nem lenne ez elég, a politikai rendszerek is összeomlanak, és a globális gazdasági válságot egy globális geopolitikai válság követi majd.
Az MNB kész addig fenntartani a múlt héten bejelentett új eszközeit, amíg nem javul számottevően a kockázati megítélésünk – mondta a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Virág Barnabás. Az MNB alelnöke kiemelte, hogy a következő hónapok lassuló emelkedése után a jövő év első felében már megjelenhetnek a most még kezdődő pozitív jelek az inflációban, csökkenhet a drágulás üteme.
Nem fog sokáig tartani a forint mostani ereje, az év végéig újra 435-ig gyengülhet a forint az euróval szemben – véli friss elemzésében a Societé Generale (SocGen) régiós elemzője. Marek Drimal szerint a jegybank pénteki bejelentései átmenetileg segíthetnek a forintnak, azonban hamarosan újra a fundamentumok kerülhetnek előtérbe, szerinte az uniós helyreállítási alap forrásairól például nem sikerül megállapodni az év végéig, így ismét nyomás alá kerülhet a forint.
Kedden is 18 százalékos kamat mellett hirdette meg új egynapos betéti gyorstenderét az MNB – derül ki a jegybank honlapjáról. Tegnap már több mint 1200 milliárd forintot helyeztek el a jegybank új eszközében.
Jeremy Hunt, Nagy-Britannia új pénzügyminisztere hétfőn bejelentette, hogy gazdasági tanácsadó testületet hoz létre, amely "független szakértői tanácsokkal" látja el, miközben megpróbálja kivezetni a gazdaságot a befektetők bizalmi válságából írja a Reuters.
Az Európai Központi Banknak (EKB) az infláció megfékezéséhez további kamatemeléseket kell végrehajtania még a recessziós kockázattal szemben is, valamint meg kellene vizsgálnia eszközállománya csökkentésének a megkezdését is - mondta Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke szombaton.
A pénteki kereskedésben a Magyar Nemzeti Bank bejelentései mozgatták meg a forint árfolyamát. Olyannyira, hogy a hazai fizetőeszköz hatalmasat erősödött az euróval és a dollárral szemben is, miután Virág Barnabás, az MNB alelnöke lényegében ismertette, hogy a jegybank kész minden eszközt bevetni. Később a monetáris szigorító lépések hátterét is ismertette a jegybankár részletesen. A forint a magyarspecifikus okok miatt felülteljesít.
Hatalmas hullámokat vert a mai jegybanki döntés a kamatemelésről. Bár, mivel nem az alapkamat emelkedett és elég rövidtávúnak van szánva az intézkedés, ezért szinte kiszámíthatatlanok és tervezhetetlenek a hatások, a piacokat ennek ellenére azonnal megrángatta a döntés, és sorra jönnek a pro és kontra érvelések a helyzetről. A hazai ingatlanpiac egyik legfontosabb szereplője, Futó Gábor, a Futureal-Csoport társalapítója és társtulajdonosa pedig exkluzív véleményt adott nekünk a mögöttünk álló hetek és a mai történések értékeléséről, a hitelpiac, a kamatpolitika és az ingatlanpiac relációjában.
Óriási fordulattal brutális szigorításról és forintvédő lépésekről döntött ma a Magyar Nemzeti Bank. Akik az elmúlt napok forintárfolyam-zuhanását figyelték, aligha lepődhetnek meg az erős döntéseken, amelyek jól mutatják, hogy volt elég baj ahhoz, hogy gigantikus magasságokba emelt kamatokkal és de facto devizapiaci intervencióval kelljen reagálni.
Több új intézkedést is bejelentett péntek reggel Virág Barnabás MNB-alelnök. A jegybank a jövőben közvetlenül biztosítja az energiaszámla kiegyenlítéséhez szükséges deviza nagy részét, illetve új egynapos betéti tenderek jönnek jelentősen megemelt kamattal.
Az MNB mai nagy hatású bejelentései után Virág Barnabás telefonos konferenciabeszélgetésen is ismertette a monetáris politikai döntések hátterét.
Az Európai Központi Bank döntéshozói kevesebb kamatemelést tartanak szükségesnek jelenleg, mint amit a piac áraz, derül ki egy belső modellből, amely a jövőbeli döntésekhez nyújthat segítséget - írja a Reuters.
A várakozásoknak megfelelően változatlan, 13 százalékos kamat mellett hirdette meg csütörtökön egyhetes betéti tenderét az MNB. Vagyis a forint gyengülése ellenére sem emeli tovább a kamatot a jegybank, ahogy azt két hete már jelezte.
Szinte a világ összes jegybankja kutatja már a digitális jegybankpénz bevezetésének lehetőségét, de vannak olyan országok is, ahol már túl vannak a formabontó fizetőeszköz kibocsátásán. A jegybankokat több tényező is motiválhatja a mielőbbi bevezetésre: a magánkibocsátású pénzek növekvő népszerűsége, az érintésmentes gazdaság térnyerése, az innováció ösztönzése, valamint a monetáris politika hatékonyságának növelése. Bármi is a cél, már egyfajta verseny is kialakult az országok között, hiszen a lemaradók könnyen szembesülhetnek azzal, hogy egy nagyobb befolyású deviza digitális változata kiszoríthatja a saját nemzeti fizetőeszközüket a piacról. A digitális jegybankpénz bevezetésének lehetőségeit legutóbb az MNB is összefoglalta két tanulmányban. Cikkünkben sorra vesszük a két dokumentum (A digitális jegybankpénz térhódítása, A lakossági digitális jegybankpénz potenciális előnyei) fontosabb megállapításait.
Nem lett volna szabad gyilkosokat visszaengedni a társadalomba.
Donald Trumpot is túlszárnyalta.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
